Sokan emlékezhetnek még a kilencvenes-kétezres években már-már viccessé vált kvarcórára...
...arra a műszerfali órára, amiről eleinte azt gondoltuk, hogy nem odaillő, mégis hiányzott volna, ha eltűnik. :)
Szerintünk nagyon érdekes, honnan jött, és legfőképpen az, hogy merre tart.
Ebben a cikksorozatban tehát az utazás közbeni időmérésről lesz szó, aggodalomra viszont semmi ok – nem a napóráig szeretnénk visszavezetni a témát. :)
A műszerfali órák őseként a hintó-órát említjük meg, melyet Abraham-Louis Breguet talált fel. Egy hordozható, az addigi órák esetében megszokottnál sokkal jobb ütésvédelemmel ellátott asztali óráról van szó, ami minden olyan információval szolgált, amire csak utazónak szüksége lehetett.
Nyugodtan mondhatjuk, hogy a pontos idő ismerete mindenkinek fontos volt, azonban az ára miatt nem válhatott igazán széles körben elterjedtté ez a megoldás.
Autók szerelmeseinek nem újdonság, hogy körülbelül egy évszázadot kellett előrelépnünk, míg a hintótól az első és legnépszerűbb tömeggyártott autóig, a Ford T-modellig jutottunk. Ekkorra vált kötelezővé a sebességmérő, a mérőkkel foglalkozó cégek pedig bővíteni kezdték a portfólióikat az órák irányába.
Ebben az időben a zsebórák elterjedésével együtt a bőr tokba illeszthető eszközök is megjelentek, néhány évig úgy is tűnt, hogy velünk marad ez a tendencia, végül a kilométerórák és tokos zsebórák ötvözése nyomán létrejött a széles körben elterjed műszerfali óra.
1911-ben, a Heuer által készült el egy műszerfali óra, ami által könnyen mérhetővé vált, hogy mennyi idő alatt tették meg az utat. Ez a márka a későbbiekben is gyártott műszerfali mérőket, sőt, még stoppereket és órákat is, de ezek sokkal inkább rétegterméknek minősültek.
Ezen kívül ismertebb gyártónak számítottak még a Smiths, a Waltham a Jaeger, VDO, és még számos, azóta már megszűnt cég.